Hitélet

A helyi hitélet igazán nagy történelmi múltra tekinthet vissza, hiszen már az 1332. évi vatikáni jegyzékben szerepel Adony, mint templomos hely, Péter nevű pappal. A történelmi forrásokból ismert Szent Mihály puszta is kolostor-temploma, illetve annak védőszentjéről kapta a nevét. A törökdúlásban elpusztult ősi templom helyett a Zichy uradalom akkori bérlőinek, Zennegh Kristófnak és Miklesich Gergelynek támogatásával épült fel a Sarlós boldogasszony templom a betelepülő németek munkája nyomán 1722-23-ban, 1723-tól plébánia is. Első papja Benedikt Strelle bajor bencés volt 1721 és 1724 között. A templom és a Xavéri Szent Ferenc szobor műemlék jellegű. Minden Adonyban szolgált plébános neve ismert, és feltűnő, hogy több mint 280 év alatt mindössze 18 papja volt a településnek.

A vallási hovatartozás szempontjából a római katolikusság jellemző, bár a XVIII. század közepétől 2 évszázadon át a szerb ortodoxoknak is volt templomuk. A műemlék jellegű katolikus templomot az elmúlt években folyamatosan felújították, pótolták elpusztult harangjait, óráját, felújították tetőzetét és orgonáját is.

Ehelyütt kell megemlítenünk a Szőlő-hegyi Szent Orbán kápolnát is, mely 1811-ben épült. Az Orbán napot, valamint a késő őszi Hálaadás és Új bor ünnepét e kápolna tövében ünneplik a hívek, a szőlő- és boros gazdák.

1997-ben települtek Adonyba az “indiai nővérek”; azaz a Szeplőtelen Szűz Mária Szolgálóleányai Rend tagjai, akik Rendházat és Gondozóházat létesítettek nálunk.

A Hitéletről bővebb információt a baloldali menősorból kaphat!