Adony – ősi múltja ellenére – hivatalosan nyilvántartott, bejegyzett műemlékekben nem bővelkedik. A megyei műemléki jegyzékben műemlék jellegű besorolással szerepel a Római Katolikus Templom és az annak kertjében található Xavéri Szent Ferenc szobor. Természetesen ennél azért több igen értékes és nagy történelmi múltra visszatekintő épület -és főleg- köztéri szobor található a településen. Az egyéb igen gazdag bronz-és római kori leletanyagot a megyei- és országos múzeumok őrzik.
Római Katolikus Templom
1722-23-ban a betelepülő németek építették barokk stílusban a török alatt elpusztult templom helyett, részben annak kövei felhasználásával.
A Szőlőhegyen -ahová a majd 200 éves hagyomány szerint körmenettel mennek ki a gazdák Orbán napján, áldozni a szőlő-és bor védőszentjének- épült 1811-ben.
Temető – kápolna
Koller János apát-plébános emeltette saját sírhelyéül 1884-ben.
Xavéri Szent Ferenc fogadalmi szobor
A nagy pestisjárvány után készült 1742-ben.
Nepomuki Szent János szobor
A vízen járók, vízimolnárok védőszentje tiszteletére készült 1778-ban.
Szent Orbán szobor
A szőlő-és bor védőszentjének tiszteletére állítatta az “Adonyért Alapítvány” 1995-ben.
Szentháromság szobor
Magánszemély állítatta szülei emléke előtt tisztelegve 1994-ben.
Országzászló
Eredeti formájában az 1920-as évek végén avatták fel; az elején kettős kereszttel tetején koronával, később turullal majd a történelem “áldozatául esve” szovjet hősi emlékmű lett belőle; 1992-ben az “Adonyért” Alapítvány megkezdte helyreállítását; s a Millennium évében végre sikerül a teljes rekonstrukció állami pályázati támogatással.
Millenniumi Emlékmű
A Millennium évében emelte az “Adonyért Alapítvány” jelentős községi és állami támogatással.
Szökő-és ivókút
A községközpont általános rendezése részeként került megvalósításra 2001-ben ; díszburkolattal és díszkivilágítással.
A pusztákon élők emlékére
A köztéri alkotás Adony külterületéhez tartozó, volt tanyákon élők emlékére készült, akik természetszeretetükkel sokszor még az embertpróbáló pusztákon is földet tisztelő kultúrát teremtettek.A szobrot 2004. augusztus 20-n, Adony ismételt várossá válásának ünnepe utáni napon avatták.
Állíttatta:
Adonyért Alapítvány, Adonyiak Baráti Köre, Adony Önkormányzata,
Ecsődi László országgyűlési képviselő, OTP Garancia Bank Rt.
Út menti keresztek
Pléhkrisztus: alsó-cikolai fakereszt, felállítva 1886-ban, körülötte néhány sír. Szent László utcai kereszt: a ma József Attila utcában található keresztet 1863-ban állították fel a megszűnt Kistemető helyén.
A leányhalála: Pósch Mária emlékére állították, halála helyszínén, 1863-ban.
Vöröskereszt: az egykori -vörösre festett faszobor helyett, melynek emlékét mindmáig őrzi nevében- állították fogadalomból 1863-ban.
Daja- pusztai kereszt: a XIX. században állított temetői kereszt. Lívia- pusztai kőkereszt: 1864-ben állították, Hubner Ferenc adonyi
szobrász munkája.
Emlékhelyek
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc adonyi nemzetőreinek emlékhelye:
Az iskola pedagógusainak kezdeményezésére a Plébánia kert
mentén 1992-ben felállított kopjafás emlékhely.
Az aradi vértanú tábornokok és Batthyány Lajos emlékhelye:
Az iskola pedagógusainak kezdeményezésére az iskola kertjében 1989-ben felállított kopjafás emlékhely.
Centenáriumi tábla:
A községháza falán elhelyezett márványtábla, melyet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján avattak.
’56-os emléktábla:
Az Országzászló északi oldalán elhelyezett márványtábla, melyet az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtti tisztelgéssel avattak
Millecentenáriumi tábla
A honfoglalás 1000. Évfordulójára emlékezve állíttatta az “Adonyért” Alapítvány, 1996-ban; az Országzászló déli oldalán került elhelyezésre.
Emlékművek
I. világháborús emlékmű: a szobor Hibl József szobrász alkotása, ünnepélyes felavatására József főherceg részvételével 1931-ben került sor.
II. világháborús emlékmű: a világháború áldozatai előtti tisztelgő emlékezéssel állíttatta az “Adonyért” Alapítvány, 1991-ben. Palotás József neves dunaújvárosi szobrász alkotása.