Szent Vendel

*Skócia, 554 körül(?). +Tholev, 617. (?)

Vendel, akit Wendalin, Wandalin és Windilin néven is neveznek legendái, ír-skót nemzetségből származott. Élete a Szent Patrik (lásd: A szentek élete, 125. o.) utáni időre esik, amikor a pogányság még éreztette hatását, és még nem indult el a Szent Bonifáchoz és köréhez (lásd: A szentek élete, 247. o.) kapcsolódó misszió a kontinens felé.

A legendák szerint, melyek 1417 után keletkeztek ugyan, de történeti hitelességük aligha vonható kétségbe, Vendel királyfi a mi fogalmaink szerint egy törzs vezérének a fia volt. Korán jelét adta a jámborságnak és a keresztény műveltség, sőt a papság iránti vonzódásának, amit atyja nem jó szemmel nézett. Épp azért, hogy elvonja a tanulástól, nyájainak őrzését bízta rá. De mint annyiszor, amikor valakit szolgai munkára kényszerítenek, hogy elvonják Istentől, Vendellel is az ellenkezője történt annak, amit atyja akart: a juhok legeltetése közben, a mezők csendjében megérlelődött szívében a remeteség, az Istenben elmerült szemlélődés utáni vágy. El is határozta, hogy amint lehet, remete lesz, de előbb elzarándokol a Szentföldre és Rómába. Talált magához hasonló hat ifjút, akikkel útnak is indult.

Rómába meg is érkezett a kis zarándokcsoport, a szentföldi útról azonban le kellett mondaniuk. Háborús hírek jöttek: perzsák és arabok támadásai érték a Szentföldet, s végül nem sokkal később, 614-ben el is pusztítottak minden zarándokhelyet. Vendel társaival együtt elindult hazafelé. A remeteség iránti vágy azonban oly erőssé nőtt a szívében, hogy Trier közelében, a várostól fél nap járóföldnyire megtelepedtek az erdőben. Kunyhót építettek maguknak és szigorú böjtölés és imádság közben megkezdték a pusztai remeték életét. Olykor azonban koldulniok kellett. Egy ilyen alkalommal Vendelt megszidta egy gazda: ahelyett, hogy tétlenkedve koldul, inkább dolgozna és ő segítene másokon. Ez Vendelt arra késztette, hogy elszegődjön a gazdához, aki előbb a disznóit, majd a marháit, végül a juhait bízta az őrzésére.

Legendája elmondja, hogy Vendel mindig a legjobb legelőt kereste a juhoknak, és fáradságot nem kímélve járta nyájával a dombokat, szíve pedig szüntelenül remetecellája után vágyott. Ez a vágya oly kedves volt Isten előtt, hogy angyalok jöttek, és nyájával együtt fölemelték és elvitték a cellájához. Csakhogy a cella közelében nem volt víz a juhoknak. Vendel ekkor felfohászkodott, majd a földbe szúrta pásztorbotját, és mindjárt bő forrás fakadt a földből. Gazdája éppen arra lovagolt és kemény szavakkal kérte számon Vendeltől, miért vitte oly messzire a jószágot. Vendel megígérte, hogy a kellő időben nyájával együtt otthon lesz. Amikor a gazda — vágtában hajtva lovát — hazaért, megdöbbenve látta, hogy Vendel már várja, a juhok pedig mind az akolban vannak.

E csodák láttára gazdája elbocsátotta: belátta, hogy nem munkakerülő naplopás a remeteélet. Vendel visszatért, de nem sokáig maradt egyedül. A körülötte letelepedett remeték annyira tisztelték, hogy elöljárójukká választották. Az egyik legenda szerint még Vendel életében közösséget alkottak, kolostort építettek és a bencés regula szerint élő közösség apátjává választották Vendelt, aki így halt meg 617-ben.

Azon a helyen temették el, ahol a remetekunyhója állt. Tisztelete a sírja körül azonnal megkezdődött, — s hamarosan kápolnát emeltek, mely a csodák következtében zarándokhellyé vált. Vendel csodái főleg a járványos betegségek áldozatain mutatkoztak, illetve azok tapasztalták jóságos közbenjárását, akik állataik bajaiban hívták segítségül. Így telt el hét évszázad. A nagy térítések szentjei mellett szélesebb körben nem terjedt el az egyszerű pásztor-remete-apát tisztelete. Trier azonban rendkívüli módon tapasztalta égi segítségét: 1320-ban pestis ütötte fel a fejét a városban, de Szent Vendel segítségül hívása után hirtelen megszűnt a járvány. Hálából Balduin herceg templomot építtetett, melyet 1360 pünkösdjén szenteltek fel, és átvitték Vendel ereklyéit a kápolnából az új templomba. 1506-ban márvány szarkofágot készítettek, s mindaddig, amíg a tholeyi kolostor állt, ünnepi körmenettel emlékeztek az ereklyék átviteléről. Később, amikor hitetlenül hallgatták a Vendel-legendákat, ismételten felnyitották a sírt, hogy újabb és újabb nemzedékek bizonyosodhassanak meg az ereklyék hitelességéről.

A Római Kalendáriumba ugyan nem került be Vendel ünnepe, de Európa- szerte több mint 1500 templomot ajánlottak az ő oltalmába, s ezek közül kb. 160 zarándokhely. A német nyelvterületen Hollandiától Tirolig hagyományos tiszteletét a német telepesek magukkal hozták Kelet- Európába, így hazánkba is.

Az adonyi Szent Vendel szobor története

GPS: É sz: 47,11058 fok   K h: 18,85753 fok Magasság: 97 m

A szobor jelen pillanatban csak idős emberek emlékeiben és a plébánián fellelhető historia domus-ból ismert. Magát az eredeti szobrot 1818-és 1825 között, Funtek László plébánossága idején a temető parkolójában állították. A II. világháború idején súlyosan megsérült. Az 1950-es évek elején még torzója látható volt. Az ekkori hatalom nem tartotta szükségesnek a szobor helyreállítását, és időközben a maradvány is ismeretlen helyre eltűnt.

Régi célja a helyi közösségnek a megsemmisült szobor helyett újat állítani. Az alapítvány a cél megvalósítása érdekében széleskörű társadalmi összefogást alakított ki, illetve sikeres pályázatot nyújtott be az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz.

Adony város vezetésének egyetértésével az „Adonyért” Alapítvány kezdeményezte, koordinálta a szobor pótlását. A szobrot készítette Richter Ferenc kőfaragó, kőszobrász mester az adanyi SO-FE 2011 KFT. közreműködésével.

Az új szobor létrehozásában és annak előkészítésében közreműködött Fónad József adonyi építész, Adony Város önkormányzata, Ronyecz Péter polgármester, dr Glashütter Csaba alpolgármester a Római Katolikus Egyházközség világi elnöke, Leicht Ferenc, Orthné Horváth Marianna, Friedrich Istvánné, Neichli Mihály képviselők.

A szobor szentelésére Szabó Gyula plébános által került sor. Az avató beszédet dr Glashütter Csaba mondta, melyben részletesen ismertette a szent életútját, kultuszát.

Rövid beszédben a polgármester mondott köszönetet a szobrászmesternek és mindazoknak kik a létrehozásban közreműködtek.

Az esemény színvonalát méltó módon emelte a Lélekmentő Kamara Kórus fellépése.

Szent Vendel 001 Szent Vendel 002 Szent Vendel 003 Szent Vendel 005 Szent Vendel 014 Szent Vendel 016 Szent Vendel 018 Szent Vendel 022